Szabadalmak

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

Kulcsszavak: szabadalom, szabadalmi igény, feltaláló, talámány, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, SZTNH

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

A szabadalmaztatni kívánt technika vagy találmány feltalálója. 

A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg. A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá — a szükséghez képest — rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. A kérelem elektronikusan (Ügyfélkapu azonosítással vagy elektronikus aláírással), illetve postai úton terjeszthető elő.

A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és tartalmaznia kell:

a) a szabadalom megadására irányuló kérést;

b) a találmány címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet);

c) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;

d) több feltaláló esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;

e) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;

f) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;

g) a találmány kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;

h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy annak jogutódja;

i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is.

A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Hivatal honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.

A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.

Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja.

A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Hivatal honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.

Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási díjat kell fizetni.

Díjtételekkel kapcsolatban az alábbi honlapon találhat tájékoztatást.  

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.

Mit jelent a szabadalom? Meddig tart az oltalom?

A találmányra engedélyezett kizárólagos jog, amelynek alapján a jogosult a találmányt hasznosíthatja, és mindenki más el van tiltva annak hasznosításától. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

Az ol­tal­mi idő le­jár­ta után a sza­ba­da­lom­ba fog­lalt ta­lál­mány köz­kinc­csé vá­lik, azt bárki szabadon hasznosíthatja.

A szabadalom akkor tölti be ezt a rendelte­té­sét, ha a fel­ta­lá­ló vagy jog­utód­ja­ként a be­je­len­tő a mű­sza­ki is­me­re­tekhez, az­az a tech­ni­ka ál­lá­sá­hoz ké­pest új al­ko­tást hoz lét­re, és ezt az al­ko­tást olyan módon és részletességgel le is írja, hogy abból a találmány megérthető és meg­va­ló­sít­ha­tó.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

Mi nem minősül találmánynak?

a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;

b) az esztétikai alkotás;

c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;

d) az információk megjelenítése.

Mikor új a találmány?

Ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.

Mi a feltalálói tevékenység?

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

Mit jelent az ipari alkalmazhatóság?

Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

Nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen

a) az ember klónozására szolgáló eljárás;

b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;

e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet.

A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak.

A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.

A bejelentést a hivatal megvizsgálja, és ha az megfelel az előírt feltételeknek, hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben tájékoztatást ad róla.

1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

feltaláló: az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek a módosítását követően feltalálóként feltüntet. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni.

szabadalmi igény: a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén — ellenkező megjelölés hiányában — a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.

Array

NISZ ZRT.