Vásár, piac üzemeltetése

Piac csak a kereskedelmi hatóság (a jegyző) által kiadott piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. 
Kivétel ez alól a közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenység, amire a kereskedelmi tevékenységek bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A  helyi termelői piac üzemeltetéséhez nincs szükség piacüzemeltetési engedélyre. A helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) történő bejelentéssel üzemeltethető.

Kulcsszavak: piac, piactartás, kereskedelem, fenntartó, üzemeltető, piacüzemeltetési engedély, karácsonyi vásár, helyi termelői piac, engedély árusítás, vásár,

Piac csak a kereskedelmi hatóság (a jegyző) által kiadott piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. 
Kivétel ez alól a közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenység, amire a kereskedelmi tevékenységek bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A  helyi termelői piac üzemeltetéséhez nincs szükség piacüzemeltetési engedélyre. A helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) történő bejelentéssel üzemeltethető.

Magyarországon bejegyzett/nyilvántartásba vett cég, egyéni vállalkozó, illetve egyesület.

Az üzemeltetőnek a vásár, illetve piac működése idején, a vásár, illetve a piac helyszínén rendelkeznie kell a vásár, illetve a piac üzemeltetésére való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal vagy ezen iratok, dokumentumok másolatával. Amennyiben az eredeti iratok, dokumentumok a helyszínen nem állnak rendelkezésre, az üzemeltető köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására öt napon belül bemutatni. 

A vásár, illetve a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a piac, vásár fekvése szerinti kistérségben, budapesti kerületben illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).

A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

a vásár vagy a piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet, 

  1. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  2. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  3. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  4. a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét,
  5. a vásár, piac címét, helyrajzi számát,
  6. a területhasználat jogcímét,
  7. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét. 

a.) a piac méretarányos helyszínrajza az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; b.) a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirat, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat; 
c.) a piac működésének rendje
A kérelemben közlendő adatok, illetve a kérelemhez csatolandó dokumentumok elektronikus úton (például e-mailben) is benyújthatók.

Az eljárás illetéke 3000 Ft. 

A települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző.

A fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni. A fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint.

Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2200 forintot kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni.

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet; 
helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;
állandó piac: a 20, illetve 30 napot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő piacot is, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet;
használtcikk-piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak;

fenntartó: a piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenység folytatásáért felelős;
üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult; 
bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonában álló gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.

TMCS