Építményadó adatbejelentés

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alapja az építmény m2 –ben számított hasznos alapterülete, az adó mértéke 620 Ft/m2.

Kulcsszavak: építményadó, épület, hasznos alapterület

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alapja az építmény m2 –ben számított hasznos alapterülete, az adó mértéke 620 Ft/m2.

Aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

Az adó alanyának az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül adatbejelentést kell tennie.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóságnak kötelessége végrehajtási eljárást indítania azon adózók felé, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel.

Az adó alanyának az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell adatbejelentést tennie.

Építményadó bejelentés 2018

Az adót félévenként két egyenlő részletben:

- március 15-ig

- szeptember 15-ig kell megfizetni.

Az adót Kiskunhalas Város Önkormányzat 11732064-15338806-02440000 számú építményadó beszedési számlájára kell teljesíteni

A helyi adókról szóló  1990. évi C. törvény 9.§-a alapján Kiskunhalas Város Önkormányzat Adóhatósága jár el első fokon.

Adóügyekben az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság felettes szerveként a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal jár el.

Mentes az adó alól:

  1. a szükséglakás,
  2. kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
  3. az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
  4. az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
  5. a magánszemély tulajdonába lévő nem üzleti és nem vállalkozási célú lakás, gépjárműtároló és gazdasági épület.

Meghatalmazás, amennyiben meghatalmazott jár el.

Méltányossági adatlap társas vállalkozások részére, ill. méltányossági adatlap magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára, amennyiben fizetési kedvezmény (halasztás, részletfizetés, mérséklés) igénybevétele indokolt, tekintettel az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL.törvény 198-201. szakaszaira.

- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL.törvény

- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

- 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

- Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2011. (XII.28.) rendelete a helyi adókról

vagyoni értékű joga kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;

épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;

épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;

nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül az előző pont szerinti lakásnak;

hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság - a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság - legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani;

Kiskunhalas Település