Munkabérre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Munkaviszony keretében a munkavállaló részére a munkájáért a munkáltató által fizetett összeget munkabérnek nevezzük.

Kulcsszavak: munkaszerződés, munka, állás, munkavállaló, munkáltató, foglalkoztató, szerződés, fizetés, bér, munkaviszony, foglalkozás, munkabér, ellenszolgáltatás, minimálbér, garantált bérminimum, pótlék

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Munkaviszony keretében a munkavállaló részére a munkájáért a munkáltató által fizetett összeget munkabérnek nevezzük.

Munkáltató köteles a munkavállaló részére teljesíteni.

Általános szabályok a munkabérre vonatkozóan:

·         A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni.

·         A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

·         A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

·         A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.

·         A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.

·          A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen.  

A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.
A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

·              A munkabért főszabály szerint a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka törvénykövéből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Minimálbér:

A kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér a kötelezően fizetendő legkisebb munkabér.

A munkáltató, a felek közötti megállapodás és a kollektív szerződés sem térhet el a munkavállalóra hátrányosan a minimálbérre vonatkozó rendelkezések alól.

A Kormány minden évben a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.

 Minimálbér összege:

2019. január 1-jétől

·       havibér alkalmazása esetén 149 000 forint,

·       hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint,

·        napibér alkalmazása esetén 6860 forint,

·       órabér alkalmazása esetén 857 forint.

Garantált bérminimum összege:

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén:

2019. január 1-jétől

·       havibér alkalmazása esetén 195 000 forint,

·       hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint,

·       napibér alkalmazása esetén 8970 forint,

·       órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

Alapbér:

A Munka törvénykönyve szerint legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni alapbérként.

A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló alapbérét, amely nem lehet kisebb, mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és

a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;

b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

Az alapbért időbérben kell megállapítani.

A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Teljesítménybér:

Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.

A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.

A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum mértékét elérje.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

Bérpótlék:

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.

Milyen pótlékokat nevesít a Munkatörvénykönyve?

·              Vasárnapi munkavégzés

·              a rendkívüli munkaidőre

·              munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén

·              műszakpótlék

·              készenleti pótlék

·              ügyeleti pótlék

A Munkatörvénykönyve megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár.

A felek már a munkaszerződés megkötésekor megállapodhatnak úgynevezett átalány megállapításában, ez azt jelenti, hogy a bérpótlékot nem alkalmanként szükséges elszámolni, ezzel is csökkentve a munkabérszámfejtéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket.

Díjazás munkavégzés hiányában

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

 A munkavállalót távolléti díj illeti meg az alábbi esetekben:

·         a szabadság tartamára,

·         a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,

·         a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

·         a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

·         hozzátartozója halálakor két munkanapra,

·         általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

·         abban az esetben, ha a munkáltató kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

·         bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,

·         óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

·         ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

A munkavállalót a fenti esetekben díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Mik azok a Közigazgatási és munkaügyi bíróságok?

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény illetékességi szabályai alapján a közigazgatási perek zömét nyolc regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi 2018. január 1. napjától az újonnan induló ügyekben. A közigazgatási perben e bíróságok feladata változatlanul a közigazgatási határozatok felülvizsgálata, továbbá 2018. január 1. napjától a közigazgatási szervek olyan cselekményei és esetlegesen mulasztásával szembeni jogvédelem biztosítása, amely a pert indító személy jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi. Változatlan feladatuk a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

Mikor lehet levonni munkabérből tartozást?

A munkavérből levonni csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet. A munkáltató a munkabérből való levonással kapcsolatos szabályok betartásáért kártérítési felelősséggel tartozik. Elsősorban a munkabért terhelő közterheket (pl. személyi jövedelemadót) lehet levonni. Végrehajtható határozatnak a levonás szempontjából a bírósági vagy más hatósági határozat minősül és végrehajtható határozat a munkavállaló által meg nem támadott munkáltatói fizetési felszólítás is.

Milyen összegre nem terjedhet ki levonás?

A végrehajtás alól mentes a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (vagyis a munkabér fennmaradó 28 500 forintos részéből további követeléseket már nem lehet levonni, akkor sem, ha a 33, illetve 50 százalékos mérték miatt erre lehetőség lenne).

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

 

324/2018 (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról

Munkavállaló: az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.  

Munkáltató: az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

Munkaviszony: a munkavállaló és a munkáltató között jön létre munkaszerződés kötésével, amit írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek megállapodása alapján a munkabért és a munkavállaló munkakörét.

Időbér: a munkában töltött idő hosszától függően járó bért. Időbér alkalmazásánál a munkabért meghatározott időegységre vonatkoztatva határozzák meg. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Array

NISZ ZRT.