Táppénz – keresőképtelenség esetén

A táppénz az egészségbiztosítás egyik pénzbeli ellátása annak, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.

Kulcsszavak: betegség, táppénz, keresőképtelen, CSED, GYED, egészségbiztosítás, pénzbeli ellátás, ellátás

A táppénz az egészségbiztosítás egyik pénzbeli ellátása annak, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.

Az jogosult táppénzre, aki(nek):

A biztosított a táppénz iránti kérelmét a foglalkoztatójához köteles benyújtani.

Az egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes megye székhelyén működő járási hivatal egészségbiztosítási osztálya, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatal egészségbiztosítási osztálya felé terjeszti elő a kérelmet.

Köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni 15 napon belül az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Ügyfélre vonatkozó határidők:

Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

Hatóságra vonatkozó határidők:

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 21 nap.

A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.

Az eljárás illetékmentes. 

A táppénz iránti kérelmet - amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, - a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatal egészségbiztosítási osztálya, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatal egészségbiztosítási osztálya bírálja el.

Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú döntést, akkor a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal jár el másodfokon, ha a kormányhivatal hozta az elsőfokú döntést, akkor Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Ha társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve ha a megyei/fővárosi kormányhivatal társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta - saját foglalkoztatottjai esetében - az első fokú döntést, akkor a Magyar Államkincstár jár el másodfokon.

Ha a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést továbbra is vitatja, akkor a jogszabálysértő, másodfokú közigazgatási döntés ellen ún. bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Melyek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai?

A csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és a táppénz.

Fennállnak a táppénzre vonatkozó jogosultsági feltételek, mégsem jár a táppénz. Miért?

Nem jár táppénz:

Mennyi időre jár?

A betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,

Mennyi a táppénz összege?

Több tényező befolyásolja:

A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Méltányosságból engedélyezhető táppénz kifizetése?

Igen, van erre lehetőség. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása.

Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhes) állományba vételről (A3517-140/a)

Orvosi igazolás (A3517-25)

Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről (KPE120)

Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/a)

Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) körülményeiről (KPE 180)

Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról

Foglalkoztatói igazolás

Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez

Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

egészségbiztosítási járulék: ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

keresőképtelenség: a táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek:

Array

TMCS