Társasház alapítás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.

Kulcsszavak: Társasház, alapító okirat, közös tulajdon, tulajdonosi közösség, ingatlan-nyilvántartás, tulajdonos, ingatlan

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.

Társasház alapítására jogosult valamennyi ingatlan tulajdonostárs vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító.

Alapító okirat létrehozása:

Az alapító okiratban meg kell határozni:

a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,

b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,

c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,

d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,

e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, az alapítást és a módosítást az ingatlanügyi hatóságnak is be kell jelenteni.

A társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének kérelmezése:

A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani két eredeti és egy másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz. Az eljárás során kötelező a jogi képviselet.

A társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni külön laponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

Tárgyánál fogva díjmentes:

irányuló eljárás.

Járási hivatal

Fővárosi és Megyei Kormányhivatal

A társasháznak az alábbi szervei vannak:

a könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy.

Az eljáráshoz szükséges nyomtatványok itt találhatóak

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

Társasház: Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás: az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban (ide nem értve az ingatlan címét) bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.

Jogi képviselet: Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.

Array

NISZ ZRT.