Versenyfelügyeleti eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások, valamint az egyéb törvények alapján a hatáskörébe tartozó jogsértés (jelentős piaci erővel visszaélés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) valószínűsíthető elkövetése esetén hivatalból indít versenyfelügyeleti eljárást.

Kulcsszavak: versenyfelügyeleti eljárás, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, versenykorlátozó megállapodások, jelentős piaci erővel visszaélés, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, kartell

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások, valamint az egyéb törvények alapján a hatáskörébe tartozó jogsértés (jelentős piaci erővel visszaélés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) valószínűsíthető elkövetése esetén hivatalból indít versenyfelügyeleti eljárást.

Az eljárásindításra okot adó magatartást a GVH maga is észlelheti, de panasz vagy bejelentés benyújtásával bárki felhívhatja arra a hivatal figyelmét. A panasz, illetve bejelentés benyújtása nem eredményezi automatikusan versenyfelügyeleti eljárás megindítását. A GVH abban az esetben indítja meg a vizsgálatot, ha az észlelt tevékenység, magatartás vagy állapot a versenytörvény (vagy a versenytörvény és a közösségi versenyjog) rendelkezéseit sértheti, az eljárás lefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik és a közérdek védelme szükségessé teszi a hivatal fellépését. Kartellügyekben az eljárás hivatalból történő megindítását engedékenységi kérelem benyújtása előzheti meg.

A 1996. évi LVII. törvény 43/D. §. (3) bekezdés szerint aki a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésnek nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

 

A GVH a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, valamint az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában induló ügyekben három hónap alatt hoz döntést. Ez az időtartam – indokolt esetben – legfeljebb két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára indult eljárásokat hat hónap alatt kell lezárni, ez a határidő - indokolt esetben - két alkalommal, esetenként hat hónappal hosszabbítható meg.

A GVH jogsértés megállapítása esetén az 1996. évi LVII. törvény 76. § (1) bekezdés k) pontja alapján bírságot szabhat ki.

 

Gazdasági Versenyhivatal

Fővárosi Törvényszék

A versenyfelügyeleti eljárás során a vizsgáló és az eljáró versenytanács többféle eljárási cselekményt végezhet: adatot, dokumentumokat, nyilatkozatokat kérhet az eljárás alá vontaktól jogsegéllyel, tanúmeghallgatással, szakértő kirendeléssel élhet, szemlét tarthat.

A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.

Az 1996. évi LVII. törvény 64/C. § értelmében a versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a székhelyére minden esetben idézhet.

Az 1996. évi LVII. törvény 65/A. §-ában meghatározott esetekben a Gazdasági Versenyhivatal előzetes bírói engedély alapján helyszíni kutatást tarthat.

- 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.)

- 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.)

- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.)

- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)

 

Versenyfelügyeleti eljárás: A versenyfelügyeleti eljárások (i) fogyasztói (vagy versenytársaktól, civil szervezetektől érkező, stb.) jelzések (panasz vagy bejelentés) (ii) összefonódás-bejelentés és (iii) hivatal saját észlelései alapján hivatalból indított eljárások.

GVH