Honosítás és visszahonosítás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

 

A nem magyar állampolgár honosítással vagy visszahonosítással is szerezhet magyar állampolgárságot a kérelme alapján.

Kulcsszavak: honosítás, visszahonosítás, állampolgárság, állampolgársági bizonyítvány, eskü, fogadalom, honosítási okirat, magyar állampolgárság, egyszerűsített honosítás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

 

A nem magyar állampolgár honosítással vagy visszahonosítással is szerezhet magyar állampolgárságot a kérelme alapján.

A nem magyar állampolgár. Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és a következő feltételek fennállnak: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított; honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül, ha:

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

Az a nem magyar állampolgár, aki a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; valamint honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti– kérelmére – kedvezményesen honosítható, ha felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; valamint honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, és

c) magyar nyelvtudását igazolja.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; valamint honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, ha

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.

Magyar állampolgárság megszerzésére vagy visszahonosításra irányuló kérelmet kell előterjeszteni (magyar nyelven, aláírva) és esküt vagy fogadalmat kell tenni.

Nincs, viszont ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

A miniszter a honosítási/visszahonosítási előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik.

Az eljárás illetékmentes. 

Honosítási/visszahonosítási kérelmet be lehet nyújtani:

Budapest Főváros Kormányhivatalánál (állampolgársági ügyekben eljáró szerv).

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt (a kérelmezőnek honosítási okiratot ad ki). Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

Alapelv, hogy a magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján nem lehet különbséget tenni és senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

Hogyan keletkezhet a magyar állampolgárság?

A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

Ki nem köteles alkotmányos alapismertek vizsgát tenni?

  1. a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;
  2. aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;
  3. aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;
  4. aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Mit jelent a visszahonosítás?

Kérelmére visszahonosítható az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja, ha a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; valamint honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Ki előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni?

Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a magyar külképviselet vezetője előtt teszik le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

Mikor szerzi meg a magyar állampolgárságot a honosított személy?

A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

Mivel igazolható a magyar állampolgárság?

a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

b) érvényes magyar útlevéllel,

c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

d) – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal.

Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az a)–d) pontban meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig – az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

Adatszolgáltatás:

A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti

a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) az idegenrendészeti hatóságnak,

d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint

e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.

A honosítási eljárással kapcsolatos adatlapok, kérelmek az alábbi honlapon  érhetőek el. 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja

Magyarország Alaptörvénye

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

magyar állampolgár: az, aki az állampolgárságról szóló törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy a törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét, és az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

Array

NISZ ZRT.